Vegyük észre az idők jeleit!

http://ellenforradalmar.blogspot.hu/2016/07/vegyuk-eszre-az-idok-jeleit.html

Tegnap, július 14-én a vérben fogant Francia Köztársaság a Bastille elfoglalását és az 1789-es francia forradalmat ünnepelte, amikor egy tunéziai-francia kettős állampolgár Nizzában, teherautójával a tűzijátékot néző tömegbe hajtott. Több, mint nyolcvanan haltak meg. Ne csak nézzünk: lássunk is az események mögé. Miért történik ez Európával? 

In medias res: Roberto de Mattei professzor szerint három negatív folyamat befolyásolja a nyugati civilizációt

1. az Anyaszentegyház deszakralizációja
2. a homoszexuális érdekérvényesítés sikerei
3. az iszlamizáció előretörése.

Igen, így, ebben a fontossági sorrendben. Sajnálatos módon a keretek most nem teszik lehetővé, hogy az első pont körül időzzünk. Hát elemezzük a másik kettőt. 

Homoszexuális érdekérvényesítés és iszlamizáció? Micsoda? Mi itt az összefüggés? Mondhatnánk, két pólus, két világ. Nos, nem egészen. Bár ellenségek, mégis mindketten extrémek és koherensek. Erős meggyőződéssel, elvekkel rendelkeznek, és ha kell, nem félnek megalkuvás nélküli módszereket alkalmazni. Megállíthatatlannak tűnnek. [Bővebben > itt < és > itt < írtunk róluk és módszereikről.] 
Az analógia nem azt jelenti, hogy az iszlámot a homoszexuális lobbi szintjén lehetne kezelni, de a bevándorló, Európába benyomuló muszlim áradat Európában olyan mértékű destrukciót képvisel, mint a szekuláris szélsőséges liberalizmus ötödik hadoszlopa.
De boncolgassuk kicsit részletesebben a 3. pontot is. A hithű muszlimok két különböző úton akarnak eljutni céljukhoz, a saría recepciójához. Itt megáll a kommunista analógia. Ugyanis, két irányzatot különböztethetünk meg.
 Az al-Káida és ISIS által fémjelzett erőszakos, terrorista lenini vonalat.(kemény dzsihád) Ez több mint ezer éven át nem aratott sikert. A keresztény Európa mindig állta a sarat. Sajnos létezik egy hatékonyabb koncepció is. A Gramsci hegemónia-elméletét követő muszlimok csoportja. (pl: Iszlám Testvériség) Ők mecseteket építenek, és a muszlim édesanyák/gyerekek számára, ergo hatékony "biológiai" fegyverekre koncentrálnak (puha dzsihád).

Fontos megjegyezni, bár a fenti csoportok egymás ellenségei, negatíve céljuk mégis azonos. A keresztény civilizáció maradványának felszámolása.

Az általam legérdekesebbnek tartott hasonlóság mégis a következő: Mindkét csoport vákuumot tölt be! Igen, ha az egyik hit gyengül, akkor erősödik egy másik. Ha a hadseregünk visszavonul a csatamezőről, megjelenik az ellenség! Ennek egész egyszerűen ez a természete.

A keresztények pedig már nagyon régen letették a fegyvert. Elűzték Krisztust. Először a szívükből, aztán a társadalmukból. Megtagadták identitásukat. Azt hiszik nincs bűn. Nincsenek férfiak, nincsenek nők. Nincs heroizmus. Nincs felelősség. Nincs kereszthordozás. Nincs pokol és mennyország sincsen. Mindenki tökéletes.
 
Így Krisztus helyett szabadon lehet "Szexisten" oltárán áldozni. Ha nem sikerül a fogamzásgátlás, ott a magzatgyilkosság, mint ultima ratio. 2013-ban a megfogant gyerekek 21,7% jutott erre a sorsra Franciaországban. Ez 216,697 ártatlan élete. Mi ez, ha nem terror? Mi ez, ha nem barbarizmus? Melyik civilizáció tűrte el valaha legvédtelenebb tagjainak büntetlen lemészárlását? Bokáig gázolunk a vérben. Mikor nézünk már tükörbe? Ehhez a vérfürdőhöz képest az Iszlám Állam párizsi tette, vagy a mostani Nizzai támadás nem több mint egy játék kardos hülye gyereké.

Továbbmegyek. Egy 55%-os válási aránnyal, mégis mire számít a liberális Franciaország?

„De Isten a teremtés kezdetén férfit és nőt alkotott. Az ember ezért elhagyja apját, anyját és feleségéhez ragaszkodik, és ketten egy test lesznek. Ettől kezdve többé már nem két test, hanem csak egy. Amit tehát Isten összekötött, azt ember ne válassza szét" (Mk 10, 6-9)
Mit is jelent ez? Franciaországban több mint a házastársak fele megszegi élete legfontosabb fogadalmát. Ennyien rombolják le gyerekeik leendő boldogságát és a társadalom alapkövét. Ennyien követnek el metafizikai öngyilkosságot.
 
Most persze jöhet az újabb March against Terror. Bősz vonulgatás helyett tegyük fel a kulcskérdéseket:

  1. Lehet-e egy dekadens társadalmon Isten áldása?
  2. Lehet-e egy beteg liberális Európa alternatíva egy dinamikus meg nem alkuvó iszlámmal szemben?
  3. Győzelemre lehet-e vinni a szekularizmus zászlaját egy vallásháborúban?
A válaszunk: Nem!

Itt csak Krisztus királysága lehet a nyertes! Először a szívekben, aztán a társadalomban. És akkor újra támadnak majd Martell Károlyok. És eljön az a várva várt Poitiers!

Megjegyzések

Megjegyzés küldése