Isten és az emberi jogok

Az emberi jogok azok a jogok és szabadságjogok, amelyek minden embert születésüktől fogva egyenlően megilletnek. Olyan alapvető polgári és politikai jogokat foglalnak magukba, mint az élethez vagy a szabadsághoz való jog, a vélemény és kifejezés szabadsága, a törvény előtti (!) egyenlőség, valamint gazdasági, szociális és kulturális jogokat, mint a kulturális életben való szabad részvétel joga, élelemhez, neveléshez és munkához való jog.

Az ENSZ Közgyűlése 1950-ben jelölte ki december 10-ét az emberi jogok napjának annak emlékére, hogy 1948. december 10-én fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.

Akik ma a szabadelvűség köntösében tetszelegnek, előszeretettel hangoztatják ezeket a jogokat, mert kellően általánosak és elvontak, így az utópizmushoz amúgy is vonzódó liberálisoknak remek hivatkozási pontot jelentenek. Persze némi következetlenség a legválogatottabb politikai közösségekben is felüti  fejét. Amikor úgy hozza a politikai széljárás, akkor fontos nekik az élethez való jog, de amikor az abortuszról van szó, akkor már annyira nem is lényeges, akkor már nem is annyira lényeges. Amikor a baloldal tüntet akkor bármiféle oszlatás, sőt a rendőri készültség is már a "fasizmust" idézi, de egy jobboldali demonstrációval szemben éppenséggel a "szabadságot" (bármit is jelentsen ez) kell akár erőszakkal is megvédeni, ekkor már gyülekezési szabadság csak másodlagos... A balliberálisok az elsők, akik készek megtiporni az emberi jogokat, ha pillanatnyi politikai érdekük éppen ezt diktálja. 

A szólásszabadságot is magának vindikálja a szélsőséges liberális tábor és az övétől eltérő véleményeket egyszerűen gyűlöletbeszédnek bélyegzi. Minden téren egyre dogmatikusabban és egyre nehézkesebben érvényesül ez a szélsőséges és kirekesztő logika, ami hosszú távon azt eredményezi, hogy nemcsak a liberálisokból, hanem az általuk felelőtlenül hangoztatott emberi jogokból is elege lesz az embereknek. 

Ez merőben káros következmény, mert valóban léteznek olyan jogok, amelyek minden embert (fogantatásától fogva) megilletnek és ezeket maga Isten adta nekünk. A legfontosabb istenadta jogainkat a tízparancsolat is tartalmazza. Az élethez való jogot a Ne ölj!, a magánélethez való jogot a Felebarátod házastársát ne kívánd!, a magántulajdonhoz való jogot a Ne lopj! parancsa garantálja, s így tovább. Érdemes ezzel a szemmel is végignézni a parancsolatokat. 

A pozitivista szemlélet szerint az egyént az állam ruházza fel az emberi jogokkal állampolgári jogok formájában, ezért azt, hogy mit jelentenek ezek, a mindenkori törvényhozás határozhatja meg. Ezzel szemben a természetjogi szemlélet szerint a (teremtett) emberi természetből fakadnak ezek a jogok.

A baloldal által az emberi jogok terén alkalmazott kettős mérce és a kifejezéssel való örökös visszaélés abból fakad, hogy ilyenkor többnyire nem örök alapelvekre hivatkoznak, hanem a politikai érdekérvényesítés keretében elvtelenül kapkodnak hivatkozási alap után. 

Csak a természetjogi szemlélet és az Istenhit biztosíthatja az emberi jogok helyes értelmezését és érvényesülését, mert csak ezek mentén tekinthető az Isten képmására teremtetett ember méltósága megkérdőjelezhetetlennek és ezek az elvek garantálják, az egyensúlyt e jogok érvényesülése terén.