A középpont elvesztése: templomrombolás Németországban



Néhány gondolat egy templom lerombolása kapcsán.

A francia ellenforradalmi gondolkodó Joseph de Maistre azt írja: „Ahol egy oltár található, ott még van civilizáció.” Valóban: Az európai települések természetes központja immár több, mint ezer éve a keresztény templom. A falvaktól a nagyvárosokig bárhová megy az utazó, óhatatlanul szembesül azzal a ma sokat tagadott ténnyel, hogy Európa keresztény alapokra épült. Templomaink a keresztény vallási élet liturgikus terei, a kontinuitás szimbólumai, melyek városaink életét összekötik a transzcendenssel.

Európa nagy részében (s így hazánkban is) üresek a templomok, ami azt jelenti, hogy a társadalom elszakadt saját éltető forrásától. Ami nemrég Németországban történt, az még inkább erről árulkodik: egy Immerath nevű észak-rajna-vesztfáliai német város főtemplomát a Szent Lambert-templomot azért rombolták le, hogy hozzájussanak az alatta lévő barnakőszén készletekhez. Van-e a materialista szemléletnek ennél éktelenebb megnyilvánulása?



A templomban már 2013-óta nem mutattak be szentmisét, ami a lerombolás tényénél is jobban (csak kevésbé szemléletesen) rámutat a válság gyökerére.

A tekintélyes neoromán épület helyett a környékbeliek szerény vallásos igényeit kielégítendő építettek egy másikat, ami szintén Szent Lambert püspök nevét viseli: egy ormótlan, szürke épület-szörnyeteget, amely puszta létével tagadja építészeti kultúránk és keresztény vallásunk formákat ihlető tartalmát. Az új templom leírása szerint hívogató és otthonos látványt nyújt az épület. A kedves olvasó alább meggyőződhet róla, mennyire hívogató az újdonsült monstrum:



Ez az építészeti merénylet önmagában is árulkodó lenne a formáktól naiv örömmel megváló keresztények hanyatlásáról, de csak úgy nyeri el valódi jelentését, ha figyelembe vesszük, hogy egy neoromán templomot romboltak le és ahelyett építették fel.

A modern művészet bálványait kritizáló Hans Sedlmayr német művészettörténész a középpont elvesztéseként jellemezte azt a kulturális hanyatlást, amelyben az egyre kötetlenebb formák az igazság relativizálásával párhuzamosan egészen a formátlanságig bomlottak. A mérték, az alak és a rend semmivé foszlott: elveszítettük a középpontot, ami az emberiség Istenhez fűződő viszonyában bekövetkezett gyökeres változás nélkül nem történhetett volna meg.

Tegyük fel magunknak a kérdést: mi a saját életünkben a „barnakőszén bányászatát”, vagy a „templomot” tesszük az első helyre? Ezen múlik Európa jövője.

Colonel

Megjegyzések

  1. Szénért rombolták le a templomot? Hát Németország nem a megújulókra épít mégsem?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Két éves riport, a bánya ugyan az, csak a templom és a település másik. 0:26 nál a háttérben az a hatalmas gödör a bánya, ami miatt 11 településnek kellett pusztulni, templomostól... https://www.youtube.com/watch?v=GJQMa3jCRzg

      Törlés
  2. Szörnyű. Az pedig még ennél is szörnyűbb, hogy mindez a főpásztor hozzájárulásával történt, aki minimum tiltakozhatott volna. http://www.magyarkurir.hu/hirek/az-evek-ota-tarto-tiltakozas-ellenere-lebontottak-nemetorszagi-immerath-evszazados-templomat

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Csak a környezetvédők tiltakoztak a bánya megnyitása ellen.
      Ez is sokat elmond a német helyzetről.

      Törlés
  3. A profitorientált szemlélet, a "protestáns etika és a kapitalizmus szelleme" itt csap át végleg a materializmusba. Jó meglátások!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Írtunk a fogyasztói társadalom visszásságairól is: Ultor barátunk egy kommunitárius végkicsengéssel foglalta össze nagyon is megfontolandó gondolatait:
      http://ellenforradalmar.blogspot.hu/2017/09/a-fogyasztoi-tarsadalom-felemelkedese.html

      Törlés

Megjegyzés küldése